tolcsvai Tolcsvai Nagy Gábor A nyelv emberi lényege A magyarázat látók? ralkotó változatai a nyelvtudományban Bevezetés Paul Ric ?ur egyik tanulmányában ezt írja a nyelvtudomány általa kanonikusnak tartott magyarázatelvér l ? Mint tudjuk a nyelv ?? beszéd

Tolcsvai Nagy Gábor A nyelv emberi lényege A magyarázat látók? ralkotó változatai a nyelvtudományban Bevezetés Paul Ric ?ur egyik tanulmányában ezt írja a nyelvtudomány általa kanonikusnak tartott magyarázatelvér l ? Mint tudjuk a nyelv ?? beszéd langue ?? parole olyan alapvet megkül? nb? ztetés mely a nyelvészetnek egy? ntet tárgyat szolgáltat S míg a beszéd parole a ?ziológiához a lélektanhoz a szociológiához addig a nyelv csak a nyelvészethez tartozik mint olyan játék amelynek szabályait a beszédben parole hajtják végre Amint ugyancsak tudjuk a nyelvészet csak olyan tiszta jelentésekt l megfosztott egységek rendszerét ismeri melyek mindegyike csak az ? sszes t? bbit l való eltérése által határozható meg Az egységek ?? legyenek bár tisztán megkül? nb? ztethet ek distinctive mint a fonológiai tagolás egységei vagy jelentéshordozók signi ?cative mint a lexikális egységek ?? szemben álló egységek A diszkrét egységek állományán belüli ellentétek és az ellentétek kombinációinak játéka határozza meg a struktúra fogalmát a nyelvészetben Bekezdés Ez a fenti modell nyújtja a magyarázó magatartás típusát ? ? Ric ?ur mintának más tudományok számára a magyarázat alapjának tekinti a f? nt idézett strukturalista elvet Lezárt végs evidenciának tartja a magyarázat e magyarázatát amelyben sem A tanulmány az OTKA K Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás pályázati támogatásával készült ?? ??Ric ?ur ?? CA nyelv emberi lényege ? ? az adat sem a használat sem a jelentés nem kérdés nem probléma Saussure-t idealizálva Ric ?ur számára a rendszer mint alaki abszolútum jelenik meg leválasztva a beszédr l a sz? vegr l A pozitív objektivitás tételez dik itt amely teljesen függetlenítve van a kutatótól a modellben Ric ?ur nyelvtudomány-értelmezése valójában Jakobson nevezetes elméletének és Baudelaire-elemzésének felel meg Jakobson ? mikroszkopikus ? Baudelaire-elemzésében az -es években írt verset saját -es évekbeli befogadásában egy id tlenné tett általános érvény szinkrón francia grammatikával k? zelíti meg a ? diszkrét egységek állományán belüli ellentétek és az ellentétek kombinációinak ? minden t? rténetiséget és befogadói néz pontot kizáró magyarázóelvével Ric ?ur ezt az eljárást Lévi-Strauss antropológiai leírásainak elemzésével demonstrálja azzal ahogy Lévi-Strauss a nyelvtudomány strukturalista magyarázatát kiterjeszti a mítosz a mitikus világmagyarázat bemutatására Ric ?ur elemzésében a struktúra mintha csak technikai eljárás lenne az értelmezés a megértés megalapozásához Jelzi írásában hogy van némi feszültség a magyarázat és a megértés k? z? tt Vissza is kérdez a dilemmára de a választ áthelyezi a megértés területére a magyarázatot továbbra is csakis struktúrának struktúralevezetésnek tekintve Ric ?ur nyelvtudományértése természetesen a század klasszikus strukturalista elveire épül de éppen részleges kívülállása révén hibátlanul mutatja azt a nyelvtudományon belül az ezredforduló után is nagy befolyással bíró nézetet amely a nyelv megismerését a nyelv ?zikai tárgyként való megk? zelítésében metaforizálja Milyen f magyarázattípusok alakítják ma a nyelv tudományos leírását és ezeken keresztül a nyelv általános értelmezését ?? err l lesz szó az alábbiakban A magyarázat magyarázata szép hermeneutikai cselekvés a hermeneutikai k? r? n belül úgy hogy a magyarázat nem maga a megértés a magyarázat a megértéshez vezet folyamat Ezt a helyzetet nem tudjuk kikerülni nem lehetséges a kívül kerülés az emberi megértés alapjellege miatt Ám éppen ebben rejlik

  • 24
  • 0
  • 0
Afficher les détails des licences
Licence et utilisation
Gratuit pour un usage personnel Aucune attribution requise
Partager